Szigetelőanyagok dielektromos szilárdsága
Közepes feszültségű maszkszalag - önmagában összefonódó szigetelőanyag, amely gyors, üregmentes szigetelő rétegezéshez készült
A szigetelő anyagok atomjai igenszorosan kötődő elektronok, jól ellenállnak a szabad elektronáramnak. A szigetelők azonban nem tudnak ellenállni a határozatlan időre. Ha elég feszültség van, akkor minden szigetelőanyag végül megszűnik az elektromos „nyomás” és az elektronáramlás.
A vezetőkkel ellentétben azonban nemahol az áram lineáris arányban van az alkalmazott feszültséggel (fix ellenállással), a szigetelőn átáramló áram meglehetősen nemlineáris: egy bizonyos küszöbszint alatt lévő feszültségek esetében gyakorlatilag nincsenek elektronok, de ha a feszültség meghaladja ezt a küszöbértéket, akkor lesz az áramlás rohanása.
Miután az áramot szigetelőanyagon keresztül kényszerítikanyag, az anyag molekulaszerkezetének bontása történt. A lebomlás után az anyag már nem is szigetelőként viselkedik, és a molekulaszerkezet megváltozott a sérülés következtében.
Általában egy lokalizáltszúrásA szigetelő közegben, ahol az elektronok áramlanak a bontás során.
Dielektromos szilárdság összehasonlítása az anyagok között
| Anyag * | Dielektromos szilárdság (kV / inch) |
| Vákuum | 20 |
| Levegő | 20-75 |
| Porcelán | 40-200 |
| Parafin viasz | 200-300 |
| Transzformátor olaj | 400 |
| bakelit | 300-550 |
| Gumi | 450 és 700 között |
| Sellak | 900 |
| Papír | 1250 |
| Teflon | 1500 |
| Üveg | 2000 és 3000 között |
| Csillámpala | 5000 |
* = A felsorolt anyagok kifejezetten elektromos használatra készültek.
A szigetelőanyag vastagsága szerepet játszika meghibásodási feszültség meghatározásában, más néven dielektromos szilárdságként. A fajlagos dielektromos szilárdságot néha volta / mil (1/1000 hüvelyk) vagy kilovolt / hüvelyk (a két egység egyenértékű), de a gyakorlatban azt tapasztalták, hogy a meghibásodási feszültség és a vastagság közötti kapcsolat nem pontosan lineáris.
A háromszor vastagabb szigetelő dielektromos szilárdsága valamivel kevesebb, mint 3-szor. A durva becsléshez azonban a feszültség / feszültség-besorolás jó.
Forrás: Elektromos áramkörök tanulságai - Vol. II